Mielőtt bármilyen növényt elültetne kertjében, veteményeskertjében vagy nyaralójában, a kertésznek meg kell vizsgálnia a talaj állapotát.
Nemcsak a talaj összetételét és termékenységét fontos ismerni, hanem egy olyan fontos paramétert is, mint a savasság. Ennek a paraméternek az értékétől függ, hogy a növények mennyire képesek tápanyagokat asszimilálni a talajból.
Ráadásul az eltérő savasságú talajok teljesen eltérően reagálnak a műtrágyázásra. A talaj megzavart savassága ahhoz a tényhez vezet, hogy sok tápanyagot egyszerűen nem szívnak fel a növények. Ráadásul ezeknek az anyagoknak a mennyisége nem játszik szerepet.
Tartalom:
Olvassa el még: 6-10 hektáros vidéki házak projektjei: 120 fotó, leírás és követelmények | A legérdekesebb ötletek
Bevezetés
A talaj savassága - hogyan határozható meg
A legtöbb mezőgazdasági növény sikeresen nő és hoz gyümölcsöt semleges savasságú talajokon. A túl savanyú vagy éppen ellenkezőleg, a túl lúgos talaj veszélyes a növényekre és számos hasznos baktériumra és más mikroorganizmusra, amely részt vesz az anyagcsere folyamatokban és a humuszképzésben.
Valójában, ha a talaj savassági paramétere a helyszínen túlságosan eltér a semleges értékektől, elfelejtheti a jó termést és a termőhely regenerálódását.
Olvassa el még: Hogyan készítsünk teraszt az országban saját kezűleg: sokféle tervezési lehetőség, dekoráció és elrendezés (85+ fotóötlet és videó) Mi a talaj savassága
A talaj savasságának növelésének egyik oka a trágyázás.
A savasság olyan érték, amely a talaj hidrogénion-tartalmát jellemzi. Ezt a pH paraméter jelzi, amely mennyiségileg 0 és 14 között változhat.
Ugyanakkor méretétől függően a következő talajtípusokat különböztetjük meg:
- nagyon savas (pH kisebb, mint 4,0);
- erősen savas (pH 4,1-4,5);
- közepes sav (4,6-5,0);
- enyhén savas (5,1-5,5);
- semleges (5,6-8,4);
- enyhén lúgos (8,5-8,9);
- közepesen lúgos (9,0-9,4) stb.
A FÁK-hoz tartozó régiókban A legtöbb talaj semleges vagy enyhén savas.
A talajok fő problémája a savasodási folyamat, amelyet a hidrogénionok koncentrációjának fokozatos növekedése okoz. Ez egy természetes folyamat, melynek fő oka az, hogy a növények tápanyagot fogyasztanak a talajból. Annak érdekében, hogy a növények valamilyen módon több táplálékot kapjanak, a kertészek és kertészek különféle, a szükséges anyagokat tartalmazó készítményeket használnak.
Ammónium-nitrát
Sajnos a növények normális asszimilációjához ezeknek az anyagoknak valamilyen sav összetételében kell lenniük.
Így például szinte minden nitrát (nitrogéntartalmú műtrágya) a salétromsav sója, a kálium-szulfát a kénsav sója stb. Vízzel keverve a műtrágyák feloldódnak és részben savas maradványokká bomlanak, ami a talaj elsavasodását okozza. Így a bőségesen tápláló ültetvényekkel mi magunk teremtünk magunknak olyan problémákat, amelyekkel a közeljövőben szembesülünk.
Természetesen a kerti (és még több kerti) telek elsavasodása nem egy szezonon belül következik be, de ha a műtrágyázást követő 3-5 éven belül semmilyen módon sem semlegesítik a talajra gyakorolt hatásukat, akkor meglehetősen savanyú, alacsony pH-jú talajt kapunk.
Fontos, hogy hasonló eredményt kapjunk, ha a földet bármilyen formában trágyázzuk fejtrágyával: ásványi és szerveskomposzt, trágya, tőzeg műtrágyák stb.)
Olvassa el még: Műtrágya szobanövények számára. Műtrágyatípusok leírása, házi öltözködési receptek (Fotó és Videó) + Vélemények
Savasság és nyomelemek
Növényi klorózis, melynek egyik oka a magnézium elégtelen felszívódása savas talajokon
A nyomelemek a talajban egyenetlenül oszlanak el. Ennek oka az egyes területek eltérő kémiai összetétele, és a kijuttatott műtrágyáktól is függ. De nem ez a fő probléma. A pH-értéktől függően az egyes mikroelemeket a növényi anyagcsere-rendszer különböző módon aktiválhatja.
Egyszerűen fogalmazva, minden nyomelemnek megvan a maga savtartalma, amelynél jól felszívódik, valamint olyan savassági szintek, amelyeknél az elem egyáltalán nem szívódik fel. Sőt, bármennyit is van kezdetben a talajban, akármennyit készít a kertész csávázószer formájában, bizonyos savtartalom mellett ez az elem egyáltalán nem szívódik fel.
Ez a kérdés nagyon fontos, hiszen ő mutatja meg bizonyos növények termesztésének korlátait különböző talajokon. Például a nitrogén jól asszimilálódik a semleges talajokon, és a savasság jelentős eltérésével a normától (legfeljebb 4,5 vagy legfeljebb 9), emészthetőségének foka csaknem felére csökken.
Hagyományosan vannak "savas" elemek, amelyek jól felszívódnak semleges és savas talajokon (pH kisebb, mint 7,5-8):
- Vas;
- mangán;
- bór;
- réz;
- cink.
Hozzávetőleges grafikon a növények ásványi táplálékának elérhetőségéről különböző savasságú talajokon (minél nagyobb a vastagság, annál jobban felszívódik a mikroelem)
Csakúgy, mint a "lúgos" - a korábban gondoltak ellentéte, amelyet a növények jól feldolgoznak semleges és lúgos talajon (pH több mint 6-6,5):
- kálium;
- kalcium;
- magnézium;
- molibdén.
Ezenkívül vannak olyan elemek, mint a nitrogén és a kén, amelyek szinte minden savasságnál többé-kevésbé azonos asszimilációval rendelkeznek. Elkülönül a foszfor, amely „szereti” a semleges vagy nagyon lúgos talajt (pH 8,5 felett), és gyakorlatilag nem kerül be a növényekbe erősen savas talajban.
Ha elemezzük a bemutatott grafikont, több következtetést vonhatunk le:
- A növények számára legkritikusabb anyagok - a kálium, a nitrogén, a kalcium és a kén - nagyon rosszul szívódnak fel a savas talajokban (pH 5,0-5,5 alatt). Ezért erősen ajánlott a túl savanyú talajok dezoxidálása, hogy ezeket a műtrágyával kijuttatott mikroelemeket a növények jól felvegyék.
- Van egy bizonyos optimális savassági zóna (pH 6,0-7,0), amelyben szinte minden mikroelem egyformán jól bejut a növényekbe. Az ilyen pH-értékek a semlegesen savas talajoknak felelnek meg: csernozjom, száraz szikes talaj és nehéz vályog. Az ilyen típusú talajokon a műtrágyák adják a maximális hatást.
A talaj savasságának meghatározására szolgáló készülék pH-mérő
Olvassa el még: Komposztdoboz készítése saját kezűleg: a főbb technikai pontok leírása, a komposzt készítésének receptjei (50 fotó és videó) + vélemények A talaj savasságának meghatározása
A talaj savasságának meghatározására használt TL-H2 műszer
A talaj savasságának meghatározására többféle módszer létezik, amelyek hatékonyságában, pontosságában és költségében különböznek egymástól. Még mérőeszközök is vannak erre a célra. A mindennapi feladatokhoz azonban a legegyszerűbb módszereket használhatja, mivel az ilyen „mérések” fő célja a kérdés megválaszolása lesz: szükséges-e deoxidálni a helyet, vagy van-e még szabad ideje a kertésznek.
A talaj savasságának meghatározásának legegyszerűbb módja a lakmuszpapír. A pH értéktől függően változtatja a színét, vagyis a savasság jelzője. Ez az olcsó gyógymód bármely gyógyszertárban vagy hardverboltban megvásárolható.
Maga a mérési folyamat meglehetősen egyszerű: vegyen talajmintákat, csomagolja be egy sűrű ruhába, és töltse fel desztillált vízzel 1:1 arányban. Körülbelül 5-7 perc elteltével le kell engedni a lakmuszpapírt egy víztartályba néhány másodpercre. Az indikátorpapír színét összehasonlítják a savassági skálával, és abból határozzák meg a pH-t.
Egy csomag lakmuszpapír, amelyre egy savassági skála van nyomtatva
Van egy egyszerű, bár nagyon hozzávetőleges módszer a savasság otthoni meghatározására ecet és szóda segítségével. A talajmintákat két lapos edénybe helyezzük, és 2:1 arányban megtöltjük vízzel. Ezután az első edénybe öntsünk ecetet, a másodikba pedig szódaoldatot. Ha a gázok felszabadulása az első tartályban kezdődik, a talaj lúgos, a másodikban savas. Ha a víz egyik edényben sem habzik, a talaj semlegesnek minősül.
A talaj savasságának meghatározása ecet és szóda segítségével
A talaj savasságának hozzávetőleges becslésének másik módja, ha megnézzük a rajta növekvő gyomokat. A zsurló, a sóska, az útifű, a háromszínű ibolya általában savas talajon nő.
Attól függően, hogy a kert egyes részein mely kultúrnövényeket termesztik, a normál savasság értékelése eltérő lehet. Az alábbiakban látható néhány növény optimális savassága:
| kultúra | Optimális savtartalom |
|---|---|
gyümölcsös növények | |
| Cseresznye, szilva | 7.0 |
Almafák, körte, egres, ribizli | 6.0 – 6.5 |
Dió | 6.5 – 7.5 |
Sárgabarack | 6.0 – 7.5 |
Birsalma | 5.0 – 6.5 |
Kerti és zöldségnövények | |
paradicsom | 6.0 – 6.5 |
uborka | 7.0 |
Sárgarépa | 5.6 – 7.0 |
Cukorrépa | 6.2 – 7.0 |
Sóska | 4.1 – 5.0 |
Burgonya | 5.2 – 5.7 |
retek | 5.5 – 6.0 |
Tök | 6.5 – 7.0 |
Borsó, Hüvelyesek | 6.0 – 6.5 |
Fejes káposzta | 6.2 – 7.5 |
Bogyós növények | |
Földi szeder | 6.0 – 6.6 |
Eper erdei-eper | 5.0 – 5.5 |
Málna | 5.5 – 6.0 |
Növények, amelyek inkább savanyú talajban nőnek | |
Havas szépe | 4.0 – 5.5 |
Hortenzia | 2.0 – 4.5 |
Piros áfonya | 3.0 – 5.0 |
Áfonya | 3.5 – 5.2 |
Páfrány | 4.5 – 6.0 |
Áfonya | 3.5 – 4.5 |
Hanga | 3.5 – 4.5 |
Ismerni kell a helyszínen termő összes növény pH-értékét, hogy ennek a paraméternek túl alacsony értéke esetén (megnövekedett savasságnak megfelelően) intézkedjen a savas környezet semlegesítéséről.
![[Utasítások] Hogyan készítsünk gyönyörű és szokatlan fali polcokat saját kezűleg: virágokhoz, könyvekhez, TV-hez, konyhához vagy garázshoz (100+ fotóötlet és videó) + Vélemények](https://iherb.bedbugus.biz/wp-content/uploads/2018/05/19-6-300x213.jpg)
Olvassa el még: [Utasítások] Hogyan készítsünk gyönyörű és szokatlan fali polcokat saját kezűleg: virágokhoz, könyvekhez, TV-hez, konyhához vagy garázshoz (100+ fotóötlet és videó) + Vélemények
Talaj dezoxidációs módszerek
A talaj dezoxidációja
A talaj savtalanítása (gyakran meszezésnek is nevezik) jelenleg az egyetlen mezőgazdasági gyakorlat a talaj savasságának csökkentésére. Lényege abban rejlik, hogy kalciumvegyületeket adnak a talajhoz. Ez előnyösen hidroxid (vagy mész) vagy karbonát (vagy kréta). Egyes esetekben más összetevőket is használnak.
A kalcium kiválasztása annak köszönhető, hogy minimális negatív hatással van a talajra. Ezenkívül a legtöbb növény normális fejlődéséhez valamilyen formában kalciumra van szükség.
Így a talaj dezoxidációja két jótékony hatást egyesít egyben: csökkenti a talaj savasságát és értékes nyomelemmel gazdagítja. Az alábbiakban bemutatjuk a talaj dezoxidációjának különféle módszereit
Mész
Mész alkalmazása savas talajra
Néha mésztufa, őrölt mészkő (mészkőliszt), cementpor, mocsári gipszkarton stb. Ezeknek az anyagoknak ugyanaz a hatáselve, csak a felhasználási arányuk különbözik.
A pelyheket általában ősszel hozzák be, így a téli időszakban minden kémiai folyamat teljesen befejeződött. Az alkalmazási arányokat az alábbi táblázat tartalmazza:
| A talaj savassága | Mész kijuttatási arány |
|---|---|
| 4.1 – 4.5 | 500 g 1 négyzetméterenként. m. |
4.6 – 5.0 | 300 g 1 négyzetméterenként. m. |
5.1 – 5.5 | 200 g 1 négyzetméterenként. m. |
Ezek a szabványok nem függnek a talaj típusától. Ha mész helyett őrölt mészkövet használnak, a talaj típusa játszik szerepet. Nehéz talajokon az adagok általában magasabbak.
| A talaj savassága | Alkalmazási arány homokos vályogra és könnyű vályogra | Nehéz vályogokon |
|---|---|---|
| 4.1 – 4.5 | 400 g 1 négyzetenként. m. | 600 g 1 négyzetméterenként. m |
4.6 – 5.0 | 300 g 1 négyzetméterenként. m. | 500 g 1 négyzetméterenként. m |
5.1 – 5.5 | 200 g 1 négyzetméterenként. m. | 400 g 1 négyzetenként. m |
Maga az alkalmazási eljárás nagyon egyszerű: a mész egyenletesen oszlik el a felületen, betartva a megadott normákat, majd legalább 20 cm mélységig kiássák a helyet.
Dolomitliszt
Dolomitliszt kijuttatása gyümölcsfák alá
A dolomitliszt zúzott dolomit (ásvány, kalcium- és magnézium-karbonátok komplex vegyületéből áll). Használata sokkal kényelmesebb, hiszen nem olyan veszélyes az emberre, mint a mész, ráadásul ősszel és tavasszal is alkalmazható.
A dolomitliszt másik fontos tulajdonsága, hogy képes fellazítani a túl nehéz és viszkózus agyagos talajokat. Ez nemcsak ásványi összetételüket javítja, hanem a morzsalékosság mértékét is, ezáltal növeli a növényi gyökérlégzés hatékonyságát.
A bevitt dolomitliszt mennyiségét a savtartalomtól függően a táblázat tartalmazza:
| A talaj savassága | Zúzott dolomit kijuttatási aránya |
|---|---|
| 4.1 – 4.5 | 500 g 1 négyzetméterenként. m. |
4.6 – 5.0 | 400 g 1 négyzetenként. m. |
5.1 – 5.5 | 300-400 g 1 négyzetméterenként. m. |
A bevezetés hasonló a mészhez - a gyógyszer egyenletes eloszlása a por konzisztenciájában a területen, majd ásás 20-30 cm mélységig.
Hamu
Egy vödör fahamu 20-25 négyzetméter dezoxidálására elegendő. m talaj
Anyag, ami mindig kéznél van. Ezt a népi gyógymódot önállóan is beszerezheti: csak égesse el a fák levágott ágait, elhalt fát stb. Nemcsak oxidálószer, hanem kiváló nyomelemekben gazdag komplex műtrágya is.
De nem szabad elfelejteni, hogy a hamunak van néhány hátránya. Az első mennyiségi: ennek az anyagnak az alacsony sűrűsége miatt meglehetősen problémás nagy mennyiségben előállítani. A második minőségi: az égetésre használt fától függően a hamuban lévő kalciumvegyületek mennyisége 1/3 és 2/3 között lehet, vagyis a kijuttatási mennyiségek jelentősen eltérhetnek.
Erősen és mérsékelten savas talajokhoz 1,0-1,5 kg hamut 1 négyzetméterenként alkalmazunk. m, ha vastag fát tartalmazó fahamut használnak. Egy tapasztalatlan kertész számára ez a norma jelentéktelennek tűnik, de valójában nagyon nagy mennyiségű hamuról van szó, mivel egy pohár körülbelül 100 grammot nyom.
Amikor fa helyett füvet és gazt égetnek, a normákat többször megnövelik (2,5-3 kg-ig 1 négyzetméterenként).
Ez túl sok hamu. 1 kg termékhez legalább 7-10 kg hulladékot kell elégetni, ami problémás lehet. Ezért a hamut nem deoxidálószerként, hanem komplex műtrágyaként kell használni.
kréta
A nagyméretű krétakristályokat felhordás előtt csiszolni kell
Ez "kímélőbb" anyag, mint a mész, mivel nincs olyan magas kémiai aktivitása. A kréta vízben való oldódási foka nagyon gyenge, ezért a meszezési eljárás megkezdése előtt nagyon óvatosan össze kell törni. A krétának finom por formájában kell lennie, nagy csomók nélkül.
Az agyagos és agyagos talajok kijuttatási aránya 200-600 g/1 négyzetméter. m. Homokos vagy homokos talajokhoz 100-200 g / 1 négyzetméter arányban adják hozzá. m) A kréta ismételt felhordását 2-3 év elteltével kell elvégezni.
Kréta készítésekor a talajt 20-25 cm mélyre kell ásni.
A legjobb, ha tavasszal krétával dezoxidáljuk az ágyásokat, mert ha tél előtt lefektetjük, olvadékvízzel átmossuk.
Szóda
A dezoxidáció során a szódát vizes oldat formájában vezetik be
A talaj savtalanítására szódabikarbóna vagy nátrium-hidrogén-karbonát is használható. A savasság csökkentésére szolgáló módszer előnyei közé tartozik a talajra gyakorolt szinte azonnali hatása. Hátránya a nátrium jelenléte benne. Ez az elem hajlamos felhalmozódni a talajban, és gátolja a növények, különösen a fiatalok vagy a palánták növekedését. Ezért a szódát kis mennyiségben használják, és főleg oldat formájában.
A hely dezoxidálásához használjon 100 g szódát 1 liter vízben. Ez a mennyiség 1 négyzet feldolgozásához elegendő. m talaj. Célszerű egyenletesen permetezni az oldatot szórópisztollyal, majd óvatosan kezelni a területet gereblyével.
Az üvegházakban a talaj szódával való meszezése sem kívánatos. Még ha egy kicsit is alkalmazza, negatívan befolyásolja a fiatal növényeket.
A szódát csak a felső talajréteg dezoxidálására használják, mivel az anyag nagyobb mennyisége negatívan hat a talajra.
Gipsz
Gipsz
A krétához hasonló tulajdonságokkal rendelkező anyag, de megvan az az előnye, hogy sokkal gyorsabban reagál a savval anélkül, hogy negatív hatással lenne a növényekre vagy az emberekre.
Ezenkívül a felesleges gipsz a talajban raktározódik, és reakcióba lép a talajban előforduló savval. Nagyjából a gipsz aktiválódik a talajrétegben, amint újra savasodik.
Az alkalmazási mechanizmus hasonló a mészhez, dolomitliszthez vagy krétához: a talaj felső rétegét jó minőségű zúzott gipsszel szórjuk meg, és 20-30 cm mélységig ássák ki a talajt.
A gipsz felhasználási arányait a táblázat tartalmazza:
| A talaj savassága | A gipsz felhasználási aránya |
|---|---|
| 4.1 – 4.5 | 400 g 1 négyzetenként. m. |
4.6 – 5.0 | 300 g 1 négyzetméterenként. m. |
5.1 – 5.5 | 100-200 g 1 négyzetméterenként. m. |
siderates
A rozs az egyik legnépszerűbb zöldtrágya
A talaj minősége más, nem vegyszeres módszerekkel is javítható. Számos olyan növény létezik, amelyek virágzásához erősen savas talajra van szükség. Fejlődésük során természetesen csökkentik a hidrogénionok és a savas maradékok koncentrációját.
Ezek a növények a következők:
- facélia;
- lucerna;
- rozs;
- édes lóhere;
- csillagfürt;
- mustár.
Általában a szezon elején ültetik. (esetenként a közepén), majd az aktív virágzási szakasz vége után kaszálva, összezúzva és a termőtalajjal keverve. A pH csökkenés ezzel a módszerrel 0,5-1 egység.
Tematikus videó: HOGYAN KELL DEOXIDÁLNI A TALAJT ÉS MŰTRÁGYÁZNI EGYSZERRE
A TALAJ DEOXIDÁLÁSA ÉS A MŰTRÁGYÁZÁS EGYSZERREL
Hogyan lehet dezoxidálni a talajt a kertben? | A savasság meghatározása + TOP-7 módszer | (Fotó és videó) +Vélemények
